Part 32 2/2

Köszönöm, hogy ennyire türelmesen vártátok ezt a fejezetet.  

És igyekeztem minden számot beletenni, és asszem egy se maradt ki, de ha mégis zsóljatok és a következőbe bele fogom írni azt is^^

Jó olvasást és jó 8t annak, aki idáig fent maradt :))

2010. 07. 14

- Oké – adta vissza nevetve a törülközőmet, de azzal a kezével, amivel nyújtotta inkább magához rántott.

- El kell mondanom valamit, Viki…

- Oké- vontam meg a vállamat és leültem mellé a földre, immáron törülközőben.

- Szóval, tudod – kezdett bele idegesen – én már régóta el szeretném mondani, hogy van egy nagy dolog, ami  piszkál engem. Mármint nem idegesít meg minden csak el, van ez az izé és, hogy az van…

- Jaj, bökd már ki, Rocky- kiáltottam fel.

- Ez nem olyan dolog, amit csak úgy ki lehet bökni – kiabált. – Tudod, ha Hitler épp azt akarná elmondani neked, hogy miért ölt mg annyi zsidót vagy miért volt ilyen gonosz te tuti belepofáznál.

- Na és? Eleve egy unalmas manusznak tűnt mindig is…

- Hitler? Unalmasnak? Ez most komoly?? Atyaszenturisten… Mindig is tudtam, hogy nem vagy normális, de most már egészen biztos vagyok benne.

- Ezt akartad elmondani?

- Nem – csapta össze a kezét, majd felállt. – Inkább hagyjuk…

- Várj, Rocky – pattantam fel én is, de Rocky már elment.

- Szóval Viki, hova akarsz menni? – jött ki Ádám a szobánkból.

- Mire gondolsz? – mondtam és együtt visszamentünk a szobába.

- Nem tudom – vonta meg a vállát. – Beülünk a kocsiba és csak megyünk és megyünk.

- Oké, 2 perc – toltam ki a szobából és gyorsan átöltöztem.

- Indulhatunk – csapta össze a kezeit Ádám és kivonszolt a kocsiba, amiben már kb. mindenki ott volt.

- Hova megyünk?

- Majd meglátod – mosolygott Ádám. – Ahogy én is – suttogta és szerintem remélte, hogy nem hallom.

- Oké…

-Mi ez? – kérdeztem és a rádióra böktem, amiből valami dübörgős rock szám szólt.

- Green Day- Holiday. Nem ismered? – kérdezte és feltekerte a hangerőt.

- Nem, te szereted?

- Hülyéskedsz ez a kedvenc  zenekarom- mondta és ugratott egy számot.

- Na és ez?

- Green Day- Viva la Gloria. Ez a másik favoritom, bár most a legnagyobb szám tőlük, sztem a legújabb az Oh, love.

- Ez aranyos…

- Nekem a kedvencem a 12-es – dugta előre a fejét Rocky, én meg odaugrattam arra.

- Na és ez mi?

- Green Day- Wake Me Up When September Ends…

- Asszem kezdem sejteni, hogy ez egy Green Day album.

- Gratulálok, remek felfedezés. Tudod Viki te mindig tudsz nekem újat mondani…

- Kapcsold ki ezt a szart, a rádiót akaroooom – vonyított Jess, mire Ádám csak megnyomott egy gombot és kész, már hallgattuk is a rádiót.

- Neked Viki mi a kedvenc számod?- kérdezte Ádám.

- Nem tom, sok van…

- Mondj egy előadót, akkor.

- Ööö, mondjuk Flo Rida.

- Az nem rossz, de nem egy Green Day… Na, de melyik tőle a kedvenc számod?

- Run ft. Redfoo of LMFAO, az nem rossz.

- De nem is jó- morogta Jess hátulról. – Hangosítsd fel a rádiót.

- Jó – mondtam és megnyomtam egy gombot, amitől az egész kocsiban üvöltött valami szám-

- Ez mi? – üvöltöttem.

- Ne üvölts – csititott Ádám. – És One Direction.

- Az mi?

- 5 fiú, 1 tehetségkutató, 1 csapat és 1 dolog…- nyafogott hátulról Rocky.  – Am ez a Gotta Be You.

- Megszólalt a legnagyobb One Direction fan, hátulról – vigyorgott Ádám.

- Itt kanyarodj le – mutatott Rocky jobbra.

- Mért te tudod, hogy hova megyünk? – kérdezte mosolyogva Ádám.

- Most már van egy tippem – vigyorgott vissza Rocky.

- Oké – sóhajtott Ádám és lekanyarodott.

- Itt még egyszer balra és itt még egyszer, oké itt vagyunk- pattant ki Rocky a kocsiból és odaállt…a…a…a… kareoke bár előtt.

- Király – szállt ki Ádám is meg a többiek is a kocsiból.

- Nagyon – sóhajtottam és én is beléptem velük együtt a bárba.

A bár tele volt részegekkel és tinikkel, valamint füstszaggal.

Köhögtem egy sort majd megfogtam Ádám kezét.

-Ennél egyel arrébb megyünk húzott át egy másik szobába Ádám.

Itt már kevésbé ittas emberek és zéro füstszag volt, valamint valaki kornyikált valamit a háttérből.

-Most hallhattuk Szabó Stefániától, Miranda Cosgrove- Dancing Crazy-ét.  Köszönjük – mondta a műsorvezető. – Na, akkor menjünk is tovább. A következő fellépőnk Szabó Miklós, aki Linkin Park - In The End-ével fog szórakoztatni minket. És mivel ez egy, úgy mond duett kérünk egy önként vállalkozót, aki vállalja az ének részt.

- Na, hajrá Viki - lökdösött Rocky a színpad felé.

- Mi van? – kérdeztem és csodálkozva néztem rá. – Szabó Miklós?

- Az én lennék – vette el a mikrofont Rocky a fickotól. – Neki is egyet – mutatott rám. Nekem meg el kellett vennem a mikrofont a sráctól.

- Én kezdem – mondta Rocky és nyugodtan olvasta szöveget, egyre majd egyre gyorsabban. – Most te – bökte meg a vállamat.

- I tried so hard And got so far But in the end It doesn't even matter I had to fall To lose it all But in the end It doesn't even watter.

- Matter – javított ki Rocky és folytatta a rap részt, majd együtt fejeztük be a dalt.

Most azt kéne mondanom, hogy a közönség mindig így tombol…De akkor nagyon- nagyot hazudnék. Mindenki imádott minket, én voltam a sztár. Nah, meg Rocky.

-A kishölgy Kepner Viki volt, aki az ének részét vitte a dolognak. Aki úgy hallom még egy számot el akar nekünk énekelni – kiáltotta a műsorvezető.

- És mit? – suttogtam Rockynak.

- Jöjjön hát Jessie J - Dominoja, Kepner Viki előadásában – kiabált tovább a srác, majd Rocky odalökdösött a színpadra- megint.

- I'm feeling sexy and free
Like glitter's raining on me
You're like a shot of pure gold
I think I'm 'bout to explode – eddig minden oké – gondoltam magamban, majd folytattam a dalt.

Hááát,  igen megint csak nem akarok egoista lenni, de hááát a közönség tombolt megint csak.

-Oké, ha a kishölgy kihajolgatta magát, jöhet egy klasszikus szám, Held Ádám előadásában: A Day to remember- If it Means a lot to you. Izgatottan várjuk – mondta a bemondó és Ádám kiállt a színpadra egy gitárral… Hmm, azt nem is mondtam, hogy énekelni is tudd. De, ha eddig nem voltam biztos benne, hogy ő tökéletes most egészen biztos lehettem bele. Ezt az egyszerű, de mégis gyönyörű számot  - egy női kísérővel a háttérből- csodálatosan elénekelte… Most már 2000%, hogy totál belezúgtam…

- Köszönjük – morogta a mikrofonba a szám végén és meghajolt majd lejött a színpadról. 

- Csodálatos voltál – mondta a nő Ádámnak.

- Te is – mosolygott vissza rá Ádám.

- És én is – léptem oda hozzájuk. – Jó, ha tisztáztuk, hogy mind csodálatosak vagyunk szívem megnéznéd az asztalunkat – húztam Ádámot arra felé.

- Hooo, megszólalt a féltékeny barátnőm – nevetett Ádám.

- Pofa be. Örülj neki, hogy kiszabadítottalak – vezettem Ádámot továbbra is. A háttérből egy másik nagy kedvencem szólt  Coldplay- Princess of Chine ft. Rihannaval. Nagyon imádom et a számot, bár szerintem a klipje picit snassz.

- Szerintem aranyos lány volt….

- Nem, nem volt lány. Az egy vén nő volt…

- Jah – nevetett fel Ádám. – Volt vagy 20 éves.

- Tudod mit, ha annyira tetszett, akkor menj és csinálj neki egy raklapnyi gyereket vagy mit tudom én, csak akkor ha az a vén tyúk érdekel engem hagyj békén – vágtattam oda az asztalunkhoz.

- Á, Viki – köszönt nekem Jess. – Szerinted Nickelback-től a Rockstart vagy a This is afternont énekeljem?

- Rockstart – mondtam neki, és leültem a helyre ahonnan felállt, hogy odamenjem a bemondó sráchoz.

- Oké, emberek a most következő előadónk csak egyszerűen Jess. És Nickelback- Rockstar-t fogja előadni nekünk. Fogadjuk sok szeretettel – tapsolt a srác.

- Viki, beszéljünk – húzott fel a helyemről Ádám.  – Oké, szerinted Paramore - Misery Business vagy will.i.am - This is love ft. Eva Simons?? Hmm? A This is love-hoz Vera is kellene, ezért szerettem volna megkérdezni tőled. Na szerinted?

- Abszólut a második – vágtam rá sértődötten és visszaviharoztam az sztalunkhoz.

- OO, viharfelhők a paradicsomban? – kérdezte Rocky.

- Fogd be. Nem akarsz még egy számot elénekelni?

- Tudod, hogy will.i.am-nek se az igazi hangja van a dalokban. így az enyém elveszne a tiéd mellett meg minden…

- Hülyeségeket beszélsz – ragadtam meg a karját. Ádám és Veruka már végeztek a This is love-val, így mi jöttünk Rockyval.

- Paramore - Misery Business – mondtam a bemondó fiúnak.

- Oké, akkor megint jöjjön egy szerelmes pár, Rocky és Viki előadásában a Paramore - Misery Business című száma. Epekedve várjuk.

Miután lenyomtuk a számot jött egy részeg csapat, akik egy szép számot - Rita Ora- R.I.P. ft. Tinie Tempah –tól – énekeltek nem is olyan rosszul.

-Menjünk haza – jött oda hozzám Ádám és megfogta a kezemet.

- Oké, de Rocky vezet – mondtam és kivezettem Ádámot a kocsiig, majd begyömöszöltem hátulra.

Mikor haza értünk Ádámot betereltem a fürdőbe én meg kiültem az erkélyre.

-Viki, én…- kezdett bele Rocky, amikor kijött mellém az erkélyre.

- Tudom, ne is mondd…Sajnálod, hogy ilyen keveset szólozhattál…De holnap megengedem, hogy lenyomj egy e….

- Figyelj rám – mondta és elővette a gitárját és az ölébe fektette. – El akarok neked egy számot játszani, ami nagyon közel áll hozzám…

- Jól van, figyelek – ültem fel a székemben.

- Do you ever feel like breaking down?
Do you ever feel out of place?
Like somehow you just don't belong
And no one understands you
Do you ever wanna runaway?
Do you lock yourself in your room?
With the radio on turned up so loud
That no one hears you screaming

No you don't know what it's like
When nothing feels all right
You don't know what it's like
To be like me

To be hurt
To feel lost
To be left out in the dark
To be kicked when you're down
To feel like you've been pushed around
To be on the edge of breaking down
And no one's there to save you
No you don't know what it's like
Welcome to my life

Do you wanna be somebody else?
Are you sick of feeling so left out?
Are you desperate to find something more?
Before your life is over
Are you stuck inside a world you hate?
Are you sick of everyone around?
With their big fake smiles and stupid lies
While deep inside you're bleeding

No you don't know what it's like
When nothing feels all right
You don't know what it's like
To be like me

To be hurt
To feel lost
To be left out in the dark
To be kicked when you're down
To feel like you've been pushed around
To be on the edge of breaking down
And no one's there to save you
No you don't know what it's like
Welcome to my life

No one ever lied straight to your face
No one ever stabbed you in the back
You might think I'm happy but I'm not gonna be okay
Everybody always gave you what you wanted
Never had to work it was always there
You don't know what it's like, what it's like

To be hurt
To feel lost
To be left out in the dark
To be kicked when you're down
To feel like you've been pushed around
To be on the edge of breaking down
And no one's there to save you
No you don't know what it's like
Welcome to my life

- Nem is tudtam, hgy tudsz gitározni…

- Ez nem is egy olyan szám, amihez gitár kell. Legalábbis akusztikus…

- Á, értem…

- Tudod mi volt ez a szám?

- Nem.

- Simple Plan- Welcome to my life. Ami azt jelenti, hogy üdv az életembe. Viki, én is ezt mondom neked. Te ott vagy az életembe… És onnan most már nem tudsz eltűnni. Viki, én beléptél az életembe és ott ragadtál. Ez van – vonta meg a vállát.

- Mi?

- Hát nem érted… Ok, akkor megmutatom – fogta az arcomat a két keze közé Rocky.