Itt az új rész, remélem elég hosszú lett^^
Jó olvasást^:))
Hosszan és mélyen csókolt…
… és amikor elhúzódott csak akkor jöttem rá, hogy ismerős ez a
csók.
Én ismerem ezt a csókot…
-Ádám?
- Kíváncsi voltam, hogy megismersz-e – mondta és megcsókolt a
nyakamat.
- Mért nem mondtad, hogy te vagy az? – kérdeztem és egy picit
arrébb húztam a kapucniját az arcából. Lehet, hogy ezért nem ismertem meg. De a
hangja? A teste? A beszéde?
- Mert olyan kedvem volt – nevetett és közben az arcát a hajamba
fúrta. – Te meg mért nem ismertél meg?
- Megfáztál?
- Egész nap itt ültem az esőben? Most csodálkozol? – nevetett
megint és eltolt magától. – De én még nem bocsátottam meg neked…
- Tudom, de igazából nem is én csókoltam meg Ro…
- Én arról beszélek, hogy belém rúgtál tegnap – mondta
vigyorogva. – De Rocky-t már megbüntettem – most te jössz – mutatott rám ravasz
mosollyal az arcán…
- Na, ne… - toltam hátrébb a mutatóujjammal a hasánál fogva. –
Nem rég futottam el Dallal a nyaralótól a strandig.
- Miért?
- Mert kellett neki a majom?
- A drogos majom? – kérdezte nevetve.
- Te tudtál róla?
- Mindenki tudott róla…
- Én nem – kiáltottam fel sértődötten. – Hihetetlen, hogy mi
mindent nem árultuk el nekem. Pedig a MI nyaralónkba vagytok és a MI cuccainkat
használjátok és…és…és – mondtam, de közben Ádám egyre közelebb hajolt az
arcomhoz – és a mi Wii-nket…
- Az nem a tiétek… - húzta el a száját, ami már súrolta az
enyémet. – De még mindig fáj a lábam és dühös vagyok rád – nevetett fel,
majd dalolászva elsétált, engem ott hagyva…
- Az nem Anyukád kocsija? – mutatott egy BMW-re Ádám.
- A francba…- kiáltottam és el kezdtem rohanni.
- Egy BMW motivál, de én nem – kérdezte, majd lehagyott és így
eléggé lemaradtam.
- - Kicsim, hol voltál? – kérdezte Anya, de én őt lehagyva
bevágtam a konyhaajtót és elé álltam.
- Nem szabad bemenni…mert…öööö… épp befújtuk az egész házat
légyölő sprével…
Az egész ház meg van mérgezve, teljesen!
-Akkor gyorsan ki kell menekíteni mindenkit…De nézd csak –
mutatott a házra- ott van Máté és nekem integet.
-- Mi?? – kérdeztem, mire Anya félre tolt és bementem a házba.
– Hol van mindenki? – nézett körbe.
-Ők elmentek sétálni – felelte Máté. – Mi itt tartjuk a frontot
– karolta át Boldit.
- Megkeresem őket – mondtam.
- Segítek neki – felelte Ádám és felkapta a bőrdzsekijét.
- Egyedül is megtalálok egy csapat seggrészeg tinit – súgtam oda
neki.
- Nem baj, sétáljunk csak…
- De… - kezdtem bele, de ő befogta a számat.
- Csak semmi de! – mondta és az államnál fogva a fejemet menet
irányba fordította.
- Nem akarok sétálni veled – feleltem és vissza akartam
fordulni, de ő meg fogta a kezemet. – Én arra megyek, te meg arra – mutattam
jobbra és balra.
- Jó menj csak – mondta, de a kezemet nem engedte el.
- Jó megyek is – vágtam rá, de ő még mindig nem engedte el a
kezemet ezért magam után húztam. – Engedj el! – ráztam meg a kezem.
- Nem – vonta meg a vállát, így együtt indultunk el a kocsma
felé.
-Én ide nem megyek be – léptem hátrébb a kocsmaajtótól.
- Hát ebben a szüzike szerkóban, max egy apácazárdába mehetnél –
nevetett fel Ádám. – DE, tudunk rajtad segíteni – mondta és odahúzott egy
pólóárushoz. – Ezt és azt – mutatott egy bőrnacira meg egy AC/DC-s pólóra
mutatott. – Bontsd ki a hajad és húzd fel ezeket. Ott egy toi-toi… - lökött
arra felé.
Bementem és úgy tettem, ahogy mondta Ádám. Ahogy kiléptem úgy
nézhettem ki, mint valami finn-punk vagy rocker.
-Elmegy – legyintett Ádám, fizetett és bementünk a kocsmába,
ahol…
…csodák-csodájára ott volt az összes bebaszott hülye.
-Egy viszkit jéggel – szólt oda a pultoscsajnak.
- Nekem is azt, csajszi – csaptam a pultra. A csaj meg csak
unottan rágózott.
- Hello, Vikszike – vigyorgott rám Rocky.
- Szia – mosolyogtam rá.
- Nincs valami gyógyszered? A fejem majd szétszakad… - karolt
át.
- Nincs haver – vágtam hátba.
- Viki, beszélni akarok veled – fogta meg a kezemet Jess.
- Jó, meg van bocsájtva- haver – tettem hozzá.
- Oké, ha te mondod, haver – nevetett és felkapott egy felest a
pultról. – Egészség – adta oda nekem.
- Kösz – mondtam és felhajtottam az egészet…
…majd rögtön ki is köptem a felét.
-Nah, kiscsaj úgy látszik nem bírod a piát – vágott hátba egy
kitetovált izom pacsirta.
- Bírom én, haver – csaptam vissza félve…
- Akkor tessék, kiscsaj – nyújtott felém még egy felest.
- Egészség – mondtam- úgy ahogy tanultam – és lehajtottam az
egészet.
A maró érzés csak úgy süvítve suhant végig a torkomon át,
egészen a gyomromig. És nem hánytam ki! Olyan büszke voltam magamra, hogy még
kettő ledöntöttem. Amik szintén megmaradtak a gyomromban…
-Nah, még egyet cica? – nyújtotta felém a következő felest az
izomarcú.
- Nem, a cicát otthon várja a gazdija – kapta ki a kezemből a
poharat egy sráv, aki nagyon emlékeztetett egy fiúra, akivel az állomáson
smároltam.
- Gyere, megyünk – húzott ki Ádám az ajtón. – Tessék – öntötte
le az arcomat egy pohár jéghideg vízzel.
- Hé, srác az állomásról te is kapsz egyet – mondtam és egy adag
piát a nyakába öntöttem.
- Hé, te csaj, aki nagyon hasonlítasz valakire, akit már láttam
a nyaralójukban – mosolyogtam rám a srác.
- Akkor te egy betörő vagy! – kiáltottam fel és hagytam, hogy a
srác oda toljon a Balaton partig.
- Szereted a vizet? – kérdezte és megragadott a derekamnál
fogva.
- Nem, igazán haver – mondtam és megragadtam a pólóját.
- Mindegy – sóhajtotta és belelökött a vízbe.
De arra nem számított, hogy én fogom az ő pólóját-, és hogy
annál fogva magammal rántom.
-Te szemét – vágta rá és köhögve – fuldokolva feljött a víz
alól.
- Te löktél be – mutattam rá.
- Ez van, én már csak ilyen kis szörnyeteg vagyok – mondta és
közelebb hajolt hozzám.
- Ádám… - sóhajtottam és beletúrtam a hajába és annál fogva
húztam közelebb magamhoz.
- Mondd Viki – suttogta…
- Tudom a neved – nevettem fel.
- Gratulálok – mondta és adott egy puszit a nyakamra.
- Ádám – kiáltottam és picit eltoltam magatól.
- Viki – sóhajtozott és már a fülemet puszilgatta.
De ezt hamar abba hagyta mert elhúzódtam tőle…
… és, hát, hogy is mondjam…
…beokádtam a vízbe.
-Jajj, ne – pattant fel Ádám és maga után húzott. – Hol hagytad
a rendes ruhásat? – kérdezte és végig nézett az összehányott ruhámon.
- Jó ez, majd kimosóm- mondtam és berohantam a vízbe és közben
ledobáltam magamról egyesével a ruhadarabokat.
És mire beértem addig, ahol már a nyakamig ér a víz csak bugyi
és melltartó volt rajtam.
-Gyere már csiga-biga – nyújtottam a kezemet Ádámnak, akin meg
csak alsógatya volt.
- Jövök, te részeg liba – ölelt át Ádám nevetve.
- Húú, milyen menő – mutattam a nyakláncára, amin egy cápa fog
volt.
- Barbitól kaptam szülinapomra.
- Tudom, hogy testvérek vagytok – mondtam és átöleltem Ádám
nyakát.
- Tudom, hogy tudod…
- Én meg tudom, hogy tudod, tudom – nevettem fel.
- Aranyos vagy – mosolygott rám.
- Ilyet csak a nagyim mondd – néztem oldalra durcisan.
- De milyen igaza van a nagyidnak.
- A nagyiknak mindig igazuk van – vigyorogtam vissza rá, és
hallottam, hogy valamit dúdol.
- Mit hümmögsz? – kérdeztem és hozzábújtam és a derekára
tekertem a lábaimat.
- Children Of Distsance – mosolygott rám egy féloldalasat. –
Voltam koncerten, amikor Pesten voltunk.
- És milyen volt? – csillant fel a szemem.
- Nagyon szupi – nevetett fel. – De nekem a Korn jobban
tetszett.
- Voltál Korn-on? – nyílt tágra a szemem.
- Még 2 éve, amikor nem itt laktunk Anyuval.
- Hanem hol? – kérdeztem.
- Amerikában. Ott Adam voltam, de az annyira nem jött be ezért
haza jöttünk – nevetett rám. – Neem, nyugi. Azért jöttünk haza, mert Apám
meghalt és Anya meg nem bírta ott.
- Mennyi ideig voltatok kint?
- 10 évi kb. Apám ott lakott és ott ismerkedett meg Anyámmal,
amikor Anya kiment oda. Szerelmesek lettek meg minden blabla… Apám kiköltözött
Anyámhoz Budapestre. Megszülettek a gyerekek, és amikor 9 éves lettem
visszaköltöztünk Apu családjához. Vígan éltünk-éldegéltünk, amikor egy hülye
fasz részeg autós nem figyelt oda és belevágódott Apám kocsijába. Ott helyben
meghalt… Nem szenvedett és nem mi tehettünk róla. Mivel nem volt ki eltartson
minket haza költöztünk Anya szüleihez, és ott éltünk egy darabig, amíg nagykorú
nem lettem és felvettem a pénzt, amit Apám ám hagyott. És az nem csak 2
forintról volt szó. Visszamentünk a saját házunkba és most már rendesen élünk.
Már, ha ezt rendesnek lehet mondani…. – fejezte be a történetet Ádám. Nem
tudom, hogy ilyenkor mikor lehet megszólalni, de az biztos, hogy nem rögtön a
sztori után.
- Sajnálom – suttogtam, de tudtam, hogy ez a szó felesleges.
- Tudom – mondta és elhúzta a száját. – Nah, gyere menjünk
vissza, Anyukád már biztos vár. És a pia és mindjárt hatni fog – ölelt ár
szomorúan Ádám.
- Hé – böktem meg és átkaroltam a nyakát. – Én bírlak – mondtam
és megcsókoltam.
- Én is bírlak – felelte Ádám.
- Akkor jó – nevettem fel és így mentünk ki a partra.
-Hol voltatok? – kérdezte Anya, amikor haza értünk.
- Fürödtünk a Balatonban – feleltem és közben megvontam a
vállam.
- Ruhástul? – nézett végig rajtunk.
- Baj? – kérdeztem és bementem a fürdőbe, ahol Ádám zuhanyozott.
- Bejössz? – kérdezte és kinyitotta a fülkét.
- Jah – feleltem és beléptem mellé a kabinba fehérneműben.
- Nyugodtan levetkőzhetsz – mondta és odahúzott magához.
- Kihagyom – feleltem és elvettem tőle e tusfürdőt.
- Biztos? Én meztelen vagyok – nevetett.
- Látod, elég bőven elég, ha egyikünk az… - feleltem és
besamponoztam a hajam.
- Én kész vagyok, és kimegyek úgyhogy te nyugodtan leveheted a
melltartódat – kacsintott rám, majd magára tekert egy törcsit és kiment. Én
addig úgy tettem, ahogy mondott.
-Szia, kicsim – ölelt át, Anya amikor kijöttem a fürdőből egy
törcsivel a kezemben.
- Szia Anyu, mész? – kérdeztem és a zakójára néztem.
- Igen, sajnálom, hogy kevesebb időt tölthettem veled, de hát ez
van…Kamaszodsz…
- Köszi, Anyu. Ez egy remek megállapítás volt – öleltem vissza
őt.
- Nahát akkor üdvözlöm, a többeiket. Vigyázz magadra, kicsim –
intett egy utolsót még majd beszállt a kocsijába és elment.
- Úgy lesz, Anya – motyogtam magam elé, majd bementem a
szobánkba felkaptam egy pólót meg egy bugyit és bedőltem egy ágyba.
-Ma gozunk az vadasparkba csaje – ugrott rám Máté. – Kaptunk a
közértben kuponokat – emelt fel egy köteg papírt.
- Két percet kérek – mondtam és magamra húztam a takarót.
- 1,2 – számolt Máté. – Oké letelt – felelte és lerántotta rólam
a takarót, majd a kezébe kapott és kivitt a kocsikhoz.
- Nincs rajtam se gatya, se melltartó, se cipő – kiáltottam
neki, mire mindenki felénk fordult.
- Tényleg nincs rajta melltartó, innen látom a csöcseit –
röhögött Jess, mire magam elé kaptam a kezeimet.
- Én a bugyiját látom – fogta meg a seggem Dal.
- Nah, kopjatok le ti vadbarmok – csaptam a kezükre.
- Mehetünk – vágott hozzám Máté egy melltartó egy pár cipőt meg
az ő gatyáját.
- Kösz – morogtam és beszálltam egy kocsiba.
-Ez lenne az? – kérdeztem, amikor odaértünk a Botanikus
kertbe.
- Akkor lehet, hogy félre olvastam – vonta meg a vállát Máté,
majd odament a pénztárhoz és beváltotta az ő kis kuponjait.
Király…
- Gyönyörű – húzta el a száját Ádám. – Te
nézd – mutatott egy fára, mire odakaptam a fejem, ő meg megragadott a
derekamnál fogva és behúzott egy bokorba.
- Hé, de izé vagy – mondtam, és ő a következő
pillanatban a számra tapasztotta az övét.
- Rájöttem valamire – vigyorgott a csók után.
- És mire? – kérdeztem és közben a hajamat tekergettem.
- Szeretlek- suttogta a fülembe….
AjjajjajjHát ennyi lenne mára.
Ezen kívül kaptam még 2 helyről díjat, és nagyon köszönöm őket^^
Most ha nem sértek meg senkit, akkor nem mondanék még 22 dolgot magamról,m már rengeteget írtam magamról.
És ugyanazoknak küldeném tovább, akiknek már 1x megtettem. + azoknak akiktől kaptam :))
Jó8-t
1) Melyik iskolába jársz? - Egy olyan - kívételes- iskolába, ahol az integrált gyerekek együtt tanulnak a nem integráltakkal.
2)
Kedvenc színed? - Fekete v zöld.
3)
Mennyire szereted az állatokat? 10-es skálán??
Öööö, a hüllőket max 4 a többi elmegy....:))
4)
Kedvenc italod/ételed? - Ööööö, mondjuk víz?
Kaja: lasagne.
5)
Melyik országba mennél nyaralni? Franciao. v
Görögo. De az tuti, h nyugatra^^
6)
Kedvenc énekesed/énekesnőd? (Ha van, ki/kik?)Nincs
különösebben. De sokat szeretek. Pl: Csipa, Pink, Owl City, Alex Goot. Ha
együttes: Simple Plan, Sum 41, Green Day, Bright Red Chords,Red Hot Chili
Peppers....
7)
Szereted a blogodat írni? - Hülyéskedsz??
IMÁDOOOOM!!! De akkor is imádnám, ha nem olvasnák ennyien, mert én a saját
kedvemért kezdtem el írni és soha nem írnék ki olyat, hogy csak akk rakom fel a
kövi részt, ha meglesz 200000 rendszeres olvasó... És ezzel nem akarok senkit
se megbántani.
8)
Szeretsz a rajongóidnak örömöt okozni egy újabb fejezet megírásával? Nincs is annál jobb érzés, amikor KÖVETELIK -szó szerint- a
következő részt. Részben ezért írom mindig a olyan nagy örömmel a részeket,
mert annyira, de annyira imádom, ha felteszem a részt és 5 perc múlva jönnek a
kommentek, h: KÖVI???
9) Van
pasid/vagy volt? (ha igen mennyire komoly?) - Van
3 közös gyerekünk, egy kertes házunk és 1 bernáthegyink...
10)
Szeretsz rajzolni? (Ha igen, miket szoktál úgy általában?) Szeretek, ha olyan lesz az eredmény, amilyennek én
elképzeltem. Ha nem olyan lesz, akk rendszerint összetépem a papírt és
kihajítom a kukába. HOgy miket? Általában mindent, de főleg mesefigurákat.
11)
Szereted a Sims 3-mat? Nem, nem szoktam
Sims-ezni, mert valahogy nem igazán köt le. 1x a barátnőm megmutatta és azóta
óckodom tőle. :))
1. Kedvenc énekes? -Pierre
Bouvie- Simple Plan
2. Mitől félsz most? - Suli
:SSS Rettegek
tőle.
3. Milyen zene szól most nálad? Simple Plan -When I'm gone
4. Mit olvasol most? - Nora
Roberts- Fekete- hegység
5. Kedvenc szín?- Fekete
vagy zöld.
6. Milyen színű a szemed?- Barna.
7. Kinek/minek a hatására kezdtél el írni? Unalom űzés/ meg majd én megmutatom, h tudok írni :))
8. Mi a kedvenc ékszered? Kettő
van: Nagypapámtól kapott gyűrű és a nővéremtől kapott nyaklánc^^
9. Kedvenc szám? - Ha így:
22 Ha úgy: akk sok van :))
10. Kedvenc hónap?- Július-
ez az egyetlen hónap amikor egyáltalán nem kell látnom az otársaimat :))
11. Tudod mi lesz a vége a történetednek? - Igen, van sejtésem róla, de hamarosan mindenki meg fogja
tudni.
